A projekt a cégünk által működtetett korlátos tartományú előrejelzési modellen és az általa előállított meteorológai mezőkből származtatott, utófeldolgozáson átesett meteorológiai információkon alapul. Az utófeldolgozás hagyományos és újszerű, gépi tanulási algoritmusokat egyaránt magában foglal.

Az előállított információkat egy speciális, erre a célre kialakított diszpécseri GUI-n keresztül nyújtunk a partnerünk számára. Az információk frissítési gyakorisága, területi és időbeli felbontása már a felhasználók igényei szerint kerültek kialakítása. A fejlesztési projekt során ezt szolgáltatást fejlesztjük lépésről lépésre, folyamatosan bevonva a felhasználókat. A fejlesztés végén egy olyan közúti meteorológiai szolgáltatást tudunk nyújtani, amely minden részletében testreszabott kereteket biztosít, és hatákonyá teszi a közúti karbantartási és üzemeltetési feladatok tervezést, előkészítését és lebonyolítását.

A rendszer által felhasznált meteorológiai adatok egyrészt a nyílt adatpolitika keretein belül elérhető meteorológiai mérési és megfigyelési adatokon, másrészt a Magyar Közút Nonprofit Zrt. által biztosított saját mérési adatokon, továbbá a cégünk által végzett speciális, pilóta nélküli légijárművek segítségével végzett meteorológiai méréseken alapul. Ezekkel a mérési adatokkal végezzük a rendszerünk feljavítását, verifikációját, és ezek az adatok biztosítják a referencia adatokat a gépi tanulási folyamatokhoz.

Kárpát-medencei, közép-európai és európai tartományokra, a speciálisan finomhangolt paraméterkészlettel, HD felbontásban lefuttatott WRF modell előrejelzéseiből előállított, listából választható időjárási paraméter (felhőzet, csapadék, szél, hőmérséklet, stb.) eloszlását bemutató térképek és diagramok 10 perces időbeli felbontásban, a közelmúlt magyarországi radarképei akár 5 perces felbontásban, az infravörös, vagy látható tartományú műholdképpel együtt megjeleníthető a meteorológiai támogató felületen. A térképfelület fókusza és léptéke alapján a rendszer automatikusan kiválasztja a modelltartományt és a diagramok időtartamát.

A magasságválasztó segítségével megadható a vertikális metszetek függőleges tartománya. Az előrejelzett hőmérséklet és harmatpont, valamint szélprofil lekérdezése pszeudó-TEMP profilon, az alacsony felhőalap, jegesedési és turbulencia kockázati zónák azonosítása idő-magasság metszetek segítségével lehetséges a kiválasztott helyre és időpontra.

Companies with meteorology drone

https://community.wmo.int/uas-demonstration

A pilóta nélküli repülőeszköz-rendszerek (Unmanned Aerial Systems, UAS) elterjedése rohamosan zajlik a világon és szinte nincs olyan területe az életnek, ahol nélkülöznék az alkalmazásukat. Ugyanakkor, az UAS eszközök mennyiségi növekedése együtt jár a szóban forgó pilóta nélküli rendszerek repülési teljesítményének (egyben komplexitásának) és alkalmazásbiztonságának látványos növekedésével, ami a felhasználásukat gyakorlatilag az élet minden területére kiterjeszti.

A drón repülések jogi szabályozása területén évekkel ezelőtt megkezdett munka eredményeként számos EU-s jogszabály, rendelet elkészült, melyek tagállami interpretációja megtörtént, illetve folyamatban van. Ezek – és a még a jövőben hozzájuk kapcsolódó további kiegészítések, módosítások, illetve egyéb rendeletek – lehetővé teszik, hogy a légi járműnek minősülő UAS eszközök használatára vonatkozóan kialakuljon egy olyan környezet, melyben ezek biztonságosan üzemeltethetők lesznek. Megvalósulni látszik egy olyan UTM (Unmanned Traffic Management) rendszer, mely kialakítása után képes lesz ezt a feladatot biztonságosan és hatékonyan ellátni. Az UTM rendszerek kialakítására számos koncepció létezik már, a konkrét megvalósítások azonban még jelenleg kísérleti stádiumban vannak. Az EU-ban a U-Space rendszeren dolgoznak, ami egy lehetséges válasz a fentebb említett kihívásokra (A BIZOTTSÁG (EU) 2021/664 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE).

A U-Space légtér „az UAS-műveletek tagállamok által kijelölt földrajzi övezetei, ahol az UAS műveleteket kizárólag U-space szolgáltatások támogatása mellett lehet végrehajtani”. A U-Space szolgáltatások pedig „digitális szolgáltatásokon és funkciók automatizálásán alapuló szolgáltatás, amelyet arra terveztek, hogy nagyszámú UAS számára biztonságos, zavartalan és hatékony hozzáférést biztosítson a U-space légtérhez.”

Az alkalmazandó U-Space szolgáltatások köre:

• Hálózatazonosító szolgáltatás
• Földrajzi helymeghatározási szolgáltatás
• UAS-repülésengedélyezési szolgáltatás
• Forgalmi információs szolgáltatás
• Meteorológiai szolgáltatás
• Megfelelőség-ellenőrzési szolgáltatás

Az alábbi meteorológiai jellegű UTM/U-Space szolgáltatások a drón repülések speciális igényeinek kielégítését szolgálják, melyek fejlesztése számos új, innovatív megközelítést igényel és mi ebben is részt kívánunk venni a közeljövőben:

• időjárási határértékek betartásának ellenőrzése;
• repülés alatti időjárás-alapú kockázat elemzések;
• repülés előtti
• repülési útvonal tervezése és optimalizálása meteorológiai információk alapján;

EU-s jogaszbály: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32021R0664&rid=3

UAV műveletek stratégiai tervezésére és támogatására kialakított felület. Fejlesztő csapatunk globális állomási adatbázisok (NOAA ISD) valós mérési és az ECMWF ERA5 rácsponti adatainak feldolgozásával, valamint a gyártók által megadott időjárási korlátok összegyűjtésével, a döntések meghozatalához térben és időben is alkalmas felbontású adategyütteseket állított elő, amellyel az alkalmazott repülőeszközök rendelkezésre állása vagy a tervezett műveletek végrehajthatóságának aránya jól becsülhető. Ezeknek az aggregált adattábláknak és térképi tartalmaknak a segítségével a kiajánlott műveletek tervezésére, illetve az alkalmazott repülőeszközök beszerzésére vonatkozó üzletstratégiai kérdések is könnyebben megválaszolhatók: például az adott terület meteorológiai jellemzői alapján, a vizsgálatokat akár 3000 méteres magasságig kiterjesztve, a tervezett éven és/vagy napon belüli időszakban elérni kívánt minimális rendelkezésre állás meghatározása után, egyszerűen lekérdezhetők a szükséges határértékek. A határértékek ismeretében pedig a folyamatosan bővülő drónadatbázisból könnyedén kiválasztható a feltételeknek megfelelő eszköz.

A gyakorlatban egy egyszerű térképi felületen a kívánt területre való kattintással a legközelebbi rácsponti adatok éven és napon belüli menetei kerülnek táblázatos formában megjelenítésre, ahol a kurzor mozgatásával interaktív módon követhető a térképi tartalom európai változása is.

Például a térképen Zalaegerszeg környékére kattintva és a légi permetezés során LV kategóriájú növényvédő szer kijuttatásának tevékenységét kiválasztva például megkaphatjuk a jogszabályban (44/2005. FVM-GKM-KvVM együttes rendelet) előírt időjárási korlátoknak megfelelő átlagos rendelkezésre állási mutatókat. Jól látható, hogy általában csak egy szűk reggeli időszak megfelelő a feladatra. Ezen információ alapján a művelet hatékonysági és gazdasági szempontból is tervezhetővé válik, a kellemetlen üzleti meglepetések pedig elkerülhetők.

Az időbeli elemzések mellett a gyártó által meghatározott korlátoknak megfelelő rendelkezésre állási mutatók térbeli vizsgálatára is megvan a lehetőség. Az ilyen jellegű vizsgálatok esetében az éven és a napon belüli időszak azonosítása után akár európai kivágaton is összevethetők a kívánt információk.

A Hercules H20 drón rendelkezésre állása az átlagos januári reggeleken (a pirostól zöldig terjedő színek a 0-100%-ig tartó értékeket mutatják)

A fenti ábrán jól látható, hogy – elsősorban a hőmérsékleti korlátok átlépésének köszönhetően, – a vizsgált Herkules drón jóval nagyobb arányban alkalmazható Európa nyugati felén, mint a keletre fekvő területeken. A tél elmúltával a rendelkezésre állásban mutatkozó különbség fokozatosan eltűnik, egyre jobban csak a magasabb hegységekben mutatkozik, majd nyárra egész Európában egységes, szinte korlátlan rendelkezésre állást mutat a vizsgált paraméterek tekintetében.

A bemutatott elemzéseken túl, igény esetén szinte bármilyen klimatológiai vizsgálat végrehajtható: tetszőleges meteorológiai változókra és akár 3000 métert meghaladó magasságig az összes magassági szintre. Jó példa erre a MouldTech Systems saját fejlesztésű profilozó drónja (jobbra), amelynek esetében a rendelkezésre állás vizsgálatakor 16 magassági szinten összesítettük a szél, a hőmérséklet, jegesedés és a csapadék korlátozó határértékeit. Az így előálló kompakt kimutatások, amelyeket 1 GB-os bináris fájlokban tárolunk, az európai térképi kivágat vonatkozásában több mint 1,2 TB nyers adat feldolgozását igényelték.

A MouldTech Systems saját fejlesztésű profilozó drónjának átlagos rendelkezésre állása október végén (térkép) és annak éves időbeli menete (táblázat)

Rutinszerű légköri vertikális profilmérések végrehajtására alkalmas drón mérőhálózat kialakítása

Planetáris határrétegnek (a továbbiakban: PHR) a légkörnek azt a felszínközeli, maximum néhány kilométer vastag rétegét tekintjük (1. ábra), ahol a felszín és a légkör közötti kölcsönhatás közvetlenül kimutatható. A PHR szerepe az időjárás alakításában kulcsfontosságú (és nagyrészt ismert is), hiszen ebben a tartományban zajlanak azok a folyamatok, melyek a légkör-felszín kölcsönhatáson át, alapvetően meghatározzák a légkör mindenkori állapotát. A PHR aktuális állapotának ismerete különösen a mikro- és mezoskálájú folyamatok fejlődésének megértésében és előrejelzésében lényeges, hiszen a nagyobb skálák dinamizmusát már a szabad légkör folyamatai determinálják (Bottyán et al. 2016).

A planetáris határréteg és annak szerkezete.

Ugyanakkor éppen a mikro- és mezoskálájú időjárási jelenségek, mint például a turbulencia vagy a zivatarok azok, amiknek az előrejelzése az élet számos területén kiemelt fontosságú. Ahogyan azonban a Meteorológiai Világszervezet (World Meteorological Organization – WMO) vizsgálata is megállapította (Pinto et al. (2021)): éppen a planetáris határrétegben van komoly térbeli és időbeli adathiány a légkör függőleges jellemzőit leíró mérésekből (2. ábra), hiszen a légkörnek ebben a tartományában sokkal inhomogénebb eloszlású, és időben is gyorsabban változó a karakterisztikák értéke; mint a magasabb rétegekben. Az aktuális légköri állapot elégtelen meghatározása pedig nyilvánvalóan kihatással van a meteorológiai előrejelzések pontosságára is. Azaz éppen a fentiekben említett, a legnagyobb érdeklődésre számot tartó, kis- és közepes léptékű légköri folyamatok rövid távú prognosztikai pontosítása ütközik akadályba a kezdeti feltételek nem megfelelő ismerete miatt (Bottyán et al., (2022)).

A légkör mérések, Forrás: Pinto et al. (2021) alapján

A magyarországi viszonyokat tekintve, in situ mérésként, ballonos rádiószondákkal (Budapesten és Szegeden naponta két alkalommal) és repülőgépekre szerelt szenzorokkal (a nagyobb repülőterek körzetében, rendszertelen időközönként) lehet adatokat nyerni a légkör ezen régiójából. Annak a lehetősége azonban, hogy ezeknek a méréseknek számát térben és időben jelentősen megnöveljük, több szempont miatt sem realitás. A rádiószondás mérések esetében a költséghatékonyság és a környezetvédelmi szempontok, míg a repülőgépes mérések esetén az a tény a korlátozó tényező, hogy a mérések térbeli elhelyezkedése a repülőterek lokációjához, az időbeli felbontás pedig a járatok menetrendjéhez kell, hogy igazodjon. Kijelenthető tehát, hogy a meglévő adathiány a hagyományosnak mondható eszközrendszerrel ésszerű keretek között nem elégíthető ki, újszerű, költséghatékony megoldást kell keresni, ami időben és térben is megfelelő mérési felbontást tud garantálni. A megoldást a WMO iránymutatása szerint is a drónos vertikális profilozó mérések jelenthetik. Elképzelésük komolyságát alátámasztja az a tény is, hogy 2024-ben fél év időtartamú, globális mérési kampányt terveznek, amelyre egyetlen hazai résztvevőként a MouldTech Systems Kft. jelentkezett saját fejlesztésű drónos mérőrendszerével.

Cikkünk célja ennek a drónos profilozó mérőrendszernek az áttekintő felvázolása és a kialakítása során leküzdött akadályoknak, valamint a jövőbeli kihívásoknak és a várható eredményeknek a bemutatása.

Alkalmazott eszközök

A mérőrendszer legfontosabb elemeit maga a mérési feladat végrehajtására alkalmas drón, a meteorológiai paramétereket mérő szenzorok, valamint a hozzájuk tartozó adatgyűjtő, adattovábbító és adatfeldolgozó infrastruktúra jelentik. Tekintettel arra, hogy sem meteorológiai mérőeszközök drónokra való telepítésére, sem pedig ilyen eszközök mérőhálózatba szervezésére nincs kialakult, standardizált gyakorlat, rendszeres meteorológiai drónos mérőhálózat egyedül Svájcban működik operatívan (Leuenberger et al. (2020)), ezért amellett döntöttünk, hogy amit csak lehetséges saját fejlesztéssel, gyártással állítunk elő a tervezett rendszer esetében. Az egyes részegységek bemutatása során ezért az alábbiakban törekszünk a saját fejlesztésű, gyártású elemek tulajdonságaink hangsúlyozására is (Bottyán et al. 2021).

Meteorológiai mérődrón

A mérőhálózat legfontosabb eleme egy olyan drón (3. ábra), amely akár néhány óránként képes a PHR vertikális szondázására. Egy ilyen feladat ellátásánál pedig elengedhetetlen a magas hatásfok és a megbízható működés. Ennek megfelelően, a kiválasztott motorok kis tömegű, nagy hatásfokú egységek, a hozzájuk párosítható legnagyobb légcsavarral és legnagyobb feszültségű akkumulátorral kerültek tervezésre. A kiválasztott quadrotor kialakítás esetén ez KDE2315-885 motorokat, 12x4 karbon lég-csavarokat, és 4 cellás 6750 mAh kapacitású, LiPo kémiájú akkumulátort és megfelelő feszültségen üzemelő szénkefe nélküli motorvezérlőt jelent.

A meteorológiai mérődrón

A drón szerkezeti kialakításának fontos lépése volt a szenzorok megfelelő fedélzeti rögzítése és az adatgyűjtővel való stabil adatkapcsolat kialakítása. A szenzorok helyének meghatározásakor elsődleges szempont volt, hogy az elhelyezett mérőeszköz kellően reprezentatív módon működjön a környezet felmérése során, azt a drón működésével együtt járó semmilyen termikus vagy dinamikus folyamat ne befolyásolja hátrányosan. Alapos mérlegelést követően végül a szenzorok a drón lábain kerültek rögzítésre (4. ábra). A szenzorok rögzítési struktúrája és az adatfeldolgozó komponens úgy került kialakításra, hogy egy időben akár 8 darab integrált érzékelő is mérheti a környezet állapotát.

A meteorológiai mérődrón szenzorrögzítési megoldása

A drónvezérlés kiválasztásának elsődleges szempontjául a megbízható működést és a nagy fedélzeti számítási kapacitást vettük figyelembe. Ennek megfelelően a választás a Pixhawk Cube Orange repülésvezérlésre és a hozzá tartozó carrier board-okra esett. Ez nyílt szoftvert futtató rendszer lévén nagy szabadságot biztosít a repülésvezérlés és a további fejlesztések megvalósításának terén egyaránt. Repülés közben a pozicionálást RTK GPS segítségével valósítjuk meg, az egyidejű repülést végző objektumok elkerülésének érdekében, a PixHawk Cube Orange repülésvezérlőhöz integrált ADS-B vevő egység alkalmazása mellett döntöttünk. Ezzel a funkcióval lehetővé válik más, ADSB adóval felszerelt repülőgépek megfelelő időben és távolságban történő észlelése és – szükség esetén – a meteorológiai drón pályájának módosítása is. A rossz látási viszonyok között és/vagy éjszaka történő könnyebb vizuális azonosítás érdekében a drónra zöld színű villanófény került felszerelésre.

A drón teljesen saját tervezésű elemei közül (az elektronikus egységeket, szenzorokat és a légcsavarokat kivéve) a vázrendszert folytonos szálhúzásos kompozit 3D nyomtatással állítottuk elő, melynek magas szakítószilárdság/tömeg aránya közismert. Az áramlási felületek gyártása SLS nyomtatási technológiával, PA12 alapanyagból történt.

Meteorológiai szenzorrendszer

A szenzorrendszer kialakításánál a hagyományos rádiószondás profilozó mérésekkel szemben támasztott elvárásokat vettük irányadónak. Ez nem csak a vizsgált állapothatározók kiválasztását, azaz egyben a szenzorok meghatározását, hanem a mérésekkel szemben elvárt pontosságot is alapjaiban determinálta. Ennek megfelelően olyan szenzorrendszer összeállítását végeztük el, ami alkalmas a levegő hőmérsékletének, nedvességének és nyomásának mérésére. Tekintettel arra, hogy még egy szónikus anemométer drónra való fizikai illesztése sem egyszerű feladat, nem is beszélve a drón mozgása és a légcsavarok okozta áramlás figyelembevételéről, úgy döntöttünk, hogy a rádiószondás mérésekhez hasonlóan mérőeszköz nélkül oldjuk meg a levegő mozgási karakterisztikáinak (szélsebesség, szélirány, széllökés) számítását. A ballonos profilozáshoz képest annyi különbséggel, hogy esetünkben nem az elsodródást jellemző vektort, hanem a drón robotpilóta szél ellen tett kompenzáló parancsainak valós idejű telemetriai adatait dolgozzuk fel. Ez a feladat annyiban egyszerűbb a telemetriai adatokból történő szélinformációk általános kiszámításához képest, hogy esetünkben a profilozás repülési karakterisztikája kizárólag vertikális irányú elmozdulást tartalmaz, tervezett horizontális komponense nincsen. Azaz minden a vízszintes síkban történő elmozdulás a szél ellenében tett kompenzációnak tekinthető.

A szenzorok tekintetében is elmondható, hogy a repülési üzemidő maximalizálása érdekében a fejlesztés egyik alapvető szempontja az alacsony tömeg és a megbízhatóság volt. Az alacsony hőkapacitás, a kis hiszterézis szükségessége a drónok nagy vertikális elmozdulási sebessége által támasztott gyors reakció miatt szintén nélkülözhetetlen volt.

Az alkalmazási terület és a repülési körülmények változatossága megkövetelik a szenzorrendszer olyan kialakítását is, amely alkalmassá teszi azt a magas és alacsony hőmérséklet, valamint magas páratartalom környezetében történő üzemelésre is. A szenzorrendszer fejlesztésének további fontos szempontja volt a korrózióállóság, valamint a rotorlapátok által gerjesztett intenzív légmozgásnak ellenálló robosztus mechanikai kialakítás. A követelményrendszer vizsgálata alapján a fenti kritériumoknak megfelelő Bosch680 (T, Rh, p) és Sensirion SHT35 (T, Rh) mérőérzékelők (szenzor chipek) kerültek. A szenzorokat fogadó nyomtatott áramköri lap úgy került megtervezésre, hogy mindkét mérőérzékelő elhelyezhető rajta egyidőben, de készíthető szenzorrendszer csak BME680 vagy csak SHT35 érzékelővel is.

A fólianyákra integrált BME680 szenzor és az SHT35 érzékelő

A szenzorrendszer fedélzetre történő installációja a quadrokopter rendszerű kísérleti drónra megtörtént és alacsony magasságon az első próbákat el is végeztük vele.

Adatkommunikáció

A repülés közben mért meteorológiai adatokat és a szél paraméterek meghatározásához szükséges telemetriai információkat a fedélzeten memória kártyára rögzítjük, de valós időben is lesugározzuk irányított WiFi, illetve peer-to-peer LoRa hálózaton keresztül. Az adatkommunikációs rendszer implementálása során figyelnünk kellett a stabil adatkapcsolat fenntartására és az EU szabványoknak való megfelelésre, ezért a választás az 868MHz-es tartományban szórt spektrumú SX1262 LoRa HAT adatátviteli moduljára esett. Ezen modulok nagy (akár 80km) hatótávolságú adathidat képesek biztosítani repülés közben (Károly (2019)), ami biztonságosan megfelel a tervezett repülési feladat végrehajtásához. Ez utóbbihoz az Antenna Hungária hálózatát használhatjuk tesztelési céllal a Zalaegerszeg-Andráshida repülőtérre tervezett mérési helyszínen.

A mérőhálózat kialakításának nehézségei

A mérőhálózat kialakítása során a megfelelő műszaki, és meteorológiai szakmai szempontból releváns megoldások kialakítása mellett komoly erőforrásokat kellett hozzárendelni a fenti kategóriákon kívül eső akadályok, nehézségek leküzdéséhez. Az üzemeltetés kereteinek és az operatív mérések szabályszerű végrehajtásának ugyanis számos, a műszaki és meteorológiai témakörökkel csak közvetett módon kapcsolatban álló terület szabott jogos feltételeket. A következő alfejezetekben ezeket a problémaköröket és megoldásukat részleteiben is kifejtjük.

A jogos repülés keretei és korlátai

A pilóta nélküli légijármű rendszerek (továbbiakban: UAS Unmanned Aircraft Systems) légköri mérésekre való dinamikus-, igényszerinti-, akár egyidőben több helyszínről történő alkalmazásának egyik akadályozó tényezője, a jogszerű UAS repülések végrehajtásának szabályozási háttere. Ehhez, egyrészt hozzátartozik az UAS hatósági regisztrációjához szükséges tanúsítási, besorolási eljárás lefolytatása, másrészt a légtérhasználatra jelenleg rendelkezésre álló feltételek. Ahhoz, hogy a fent említett eljárások sajátosságait bemutassuk, előzetesen át kell tekintenünk a meteorológiai méréseket végző drón repülési karakterisztikáit.

A mérődrón egy VTOL (Vertical Take Off and Landing) pilóta nélküli légijármű (továbbiakban: UA - Unmanned Aircraft), melynek maximális felszálló tömege (MTOM- Maximum Take Off Mass) 3000 g, hasznos teher nélküli tömege pedig kb. 2600 g. A légijármű hasznos teherként a már bemutatott meteorológiai szenzorokkal van felszerelve. A felszállást a földről távpilóta vezérli, majd ellenőrzi, mivel az UA automatizált látótávolságon túli repülést hajt végre BVLOS (Beyond Visual Line of Sight) szabályok szerint. A függőleges profilú pályán folyamatos 5-8 m/s-os sebességgel emelkedik. Az elérni kívánt magasság, a téli és nyári időszaktól függően változhat, igazodva a PHR magasságához, de ez nem haladná meg a 2500 métert AMSL (Above Mean Sea Level)-t, ami az év minden szakában biztosítaná az előrejelzések pontosításához szükséges adatok begyűjtését. Ennek a magasságnak az eléréséhez kb. 4-8 perc szükséges. A mérési maximum magasság elérése után az eszköz folyamatosan süllyed, ami a fent említett 5-8 m/s sebességnél lassabban, kb. 4 m/s sebességgel történik. Az elvégzett számítás alapján kijelenthető, hogy az mérődrón 34kJ alatti kinetikai energiával rendelkezik, ami a műveleti besorolás és későbbi kockázatelemzés miatt fontos leszögezni (Vas et. al (2021a, 2021b)).

Mivel az UA egy kísérleti prototípus, ami a piacon jelenleg elérhető típusoktól eltérően szélsőségesebb időjárási határértékek mentén is képes repülést végezni, hatósági tanúsítási eljáráson kell majd keresztülmennie. A tanúsítás során, amelyet az illetékes polgári légügyi hatóság végez, gyakorlatilag a hagyományos légijárművekre előírt normák szerint, vizsgálatra alá kell vonni az UA-t, mint légijárművet (típusalkalmassági vizsgálat), a tervezési és gyártási körülményeket, illetve annak karbantartási és folyamatos légialkalmasságát biztosító rendszerét. A hatóság az előírásoknak való megfelelést tanúsítványokkal igazolja. Az UA típusa vonatkozásában, az eljárás lefolytatását követően ún. típusalkalmassági bizonyítvány kerülhet majd kiadásra, a tervezés, gyártás és karbantartás vonatkozásában pedig szervezeti engedélyek, amely engedélyek birtokában kimondható, hogy az eszköz biztonságos és légiközlekedésre alkalmas.

A mérődrónt, ahogyan azt a tervezett repülési profil is bizonyítja, nem lehet üzemeltetni a nyílt kockázati kategória szabályai szerint, hiszen a repülési magasság a mérések során meghaladja a 120 méter magasságot terep felett (AGL-Above Ground Level). Ezért vizsgálni kell, hogy az uniós keretrendelet adta határok között melyik műveleti kategóriába sorolható be az eszköz.

Az üzemeltetés történhet speciális műveleti kategóriában, mivel az UA repülési magassága több, mint 120 méter, és a drón jellemző mérete sem haladja meg a 3 métert. A drón ebben a műveleti kategóriában üzemeltethető BVLOS-ban is, ami az esetleges felhőzet és a nagy vertikális magasság miatt alapfeltétel. A speciális kategóriában történő üzemeltetés egyik alapfeltétele a Műveleti Leírás (OM-Operation Manual), melyet a polgári légügyi hatóságnak el kell fogadnia a repülési műveletek végrehajtása előtt.

Az OM-nek tartalmaznia kell a kérelmező szervezet leírását, viszonyát a repülésbiztonsághoz, tartalmaznia kell a művelet részletes leírását (ConOps-Concept of Operation), és egy részletes kockázatelemzést is, melyet az végrehajtási rendelet 11. cikke alapján kell elvégezni, SORA-alapú kockázatelemzéssel (Specific Operatin Risk Assessment) kockázatelemzéssel. Fontosabb elemei még a normál és rendkívüli eljárások, a Vészhelyzeti Reagálási Terv (ERP-Emergency Response Plan), a műveletbe be nem vont emberek védelme és a naplózási szabályok. A kockázatelemzés iteratív eljárás, melynek során figyelembe kell venni a ConOps leírásait, a repüléssel érintett terület jellemzőit, az aktuális terület feletti légtérszerkezetet, közeli repülőtereket, korlátozott vagy veszélyes légtereket is. A fentiek mellett fontos tényezők még az alkalmazott drón fizikai jellemzői is. Mindezeket figyelembe vége a kockázatelemzés végeredménye egy Speciális Bizonyossági és Integritási Szint elérése (SAIL-Specific Assurance and Integrity Level), mely figyelembe véve a fentebb felsorolt tényezőket egy együttes kockázati értéket mutat meg a repülési művelet egészére kihatóan (EASA (2022)). A speciális kategóriára vonatkozó SORA szerinti kockázatelemzés folyamatát sematikusan az 5. ábra mutatja.

SORA szerinti kockázatelemzés, Forrás: https://www.researchgate.net/publication/327645136_The_New_Specific_Operations_Risk_Assessment_Approach_for_UAS_Regulation_Compared_to_Common_Civil_Aviation_Risk_Assessment (2022.10.01)

Abban az esetben, ha a kockázati értékek meghaladnak egy bizonyos értékeket, akkora kockázat csökkentések során a megfelelő Üzemi Biztonsági Célok (OSO-Operational Safety Objective) alkalmazásával, melyek vonatkozhatnak például a repülési körülmények, időjárási viszonyok állapotára, a repülés végrehajtásának működési korlátjaira, a távpilóták kompetencia szintjének növelésére, csökkenthető az összkockázat mértéke.

Előfordulhat olyan eset azonban, amikor a SORA alapú kockázatelemzés során a GRC (Ground Risk Class- Földi kockázat Mértéke) magasabb, mint 7, vagy az OSO-k kínálta kockázatcsökkentési eljárások figyelembe vehetők, de nem a megfelelő robusztussággal teljesülnek, akkor az adott repülés már nem hajtható végre a speciális műveleti kategória keretein belül.

Mivel a jelenlegi szabályozás a nyílt és a speciális kockázati kategória kiindulási kereteit teremti meg, ezért célszerű a repülés helyszínét úgy megválasztani, hogy az a sűrűn lakott településektől, kritikus infrastruktúrától távol legyen kijelölve. Ezzel garantálni lehet, hogy művelet a speciális kategóriában maradjon, mivel az engedélyköteles kategória, ami a hagyományos légijárművekkel egyenrangú tanúsítási eljárás alá vonná az UA hatósági regisztrációját és műveleteit.

A speciális kategóriában való repüléshez a távpilótának jogszabályban előírt hatósági vizsgával kell rendelkeznie, emellett kellő jártassággal is, ami lehetővé teszi a felmerülő kockázatok csökkentését. A jártasság, illetve kompetencia ezesetben azt jelenti, hogy a távpilóta képes nem csak normál repülési műveletek végrehajtására, de váratlan helyzetek esetén képes a vészhelyzeti eljárást leíró forgatókönyv alapján tevékenykedni. Továbbá a távpilótának ismernie kell nemcsak az UA típus műszaki jellemzőit, hanem az üzemeltető szervezet által végzett feladatok jellemzőit is, különös tekintettel a kockázatértékelés tárgyát képező műveletfajtákra. Emellett tud csapatban dolgozni, a repülést érintő adatok tekintetében koordinálni, együttműködni a légtérgazdálkodásban és légiforgalomban érintett szolgálatokkal.

Fontos megemlíteni, hogy a speciális kockázati kategória bevezetésekor az unió, első körben csak az STS-1 és STS-2 forgatókönyvek szerinti repülések végrehajtásához adja hozzájárulását, melyeket kizárólag a 120 m alatti repülésekre definiáltak. A kockázat értékelési és kezelési eljárások azonban egy másik módszer alkalmazását is lehetővé teszik, a már említett EASA (2022) kiadvány alapján, mégpedig a PDRA (Pre-defined Risk Assessemnet) szerinti kockázatértékelési eljárást.

Míg az STS-ek részletesebben írják le a műveleti kockázatokat és azok enyhítését célzó módszereket a SORA alkalmazásával, a PDRA-k rendelkezései meglehetősen általánosan vannak leírva, annak érdekében, hogy rugalmasságot biztosítsanak az UAS repülések számára. Az üzemeltetők és az illetékes hatóságok korlátozásokat és rendelkezéseket állapíthatnak meg, amelyek igazodnak a tervezett sajátosságokhoz és tevékenységekhez. Olyan UAS operátorok számára célszerű ezt a megoldást választani, akik még nem rendelkeznek az STS-ekben a műveletekhez előírt CE besorolással vagy saját építésű eszközzel repülnek.

PDRA G02 összefoglaló táblázata

Forrás: EASA (2022) 39. o. alapján

A fenti összefoglaló táblázatban is látható és maga a 120 méter AGL feletti repülés magasság is alátámasztja azt a tényt, hogy annak ellenére, hogy a szükséges kockázatelemzés elvégzésre került, és a hatósági engedély a repülés végrehajtásához rendelkezésre áll, a műveletet csak az erre a célra kijelölt légtérben lehet lebonyolítani. Mivel a felszállási terület, esetünkben a zalaegerszeg-andráshidai repülőtér, nem rendelkezik saját légtérrel, amit UAS repülésekre is lehetne használni, ha azt a hatóság által elfogadott repülőtérrendben feltüntetik, így egyetlen megoldásként az eseti légtér kijelölése szolgálhat. Az eseti légtér – ami az egyéb, légiközlekedési tevékenységektől eltérő repülésekre jelölhető ki – az egyetlen megoldás jelenleg az olyan repülésre veszélyes tevékenységek végrehajtására, melyeket az ország területe felett bárhol, a rendeletben veszélyes tevékenységekre kijelölt légterek helyén és felhasználási idején kívül szeretnének végrehajtani.

A jelen alfejezetben kifejtett indokok alapján a Polgári Légiközlekedési Hatóságnál az érintett műveletek vonatkozásában műveleti engedély kiadását kezdeményeztük. A hatósági eljárás jelenleg a hiánypótlás fázisában van, várhatóan 2022. novemberében zárul le. Ezt követően a repülések végrehajtásához igényelt eseti légtérben a tervezett mérési feladatok a műveleti engedélyben meghatározott magasságig végrehajthatók lesznek.

A mérési helyszínek kiválasztása

A mérési helyszínek kiválasztása során a legfontosabb szempontok azok voltak, hogy a mérési protokoll végrehajtásához kellően nagy, jól megközelíthető nyílt terület álljon rendelkezésre, ugyanakkor az üzemeltetéshez szükséges infrastruktúra is elérhető legyen. A repüléssel folyamatos kapcsolatban lévőkként azonnal adódott, hogy a mérési helyszínek repülőtereken legyenek kijelölve. Ugyanakkor a mérési és egyben repülési feladat jellegéből adódóan olyan alacsonyabb kategóriájú repülőtereket volt érdemes választani, ahol nem jelentős a forgalom így az üzemeltetés nem jelent túlzott mértékű biztonsági kockázatot. Ennek megfelelően a mérőrendszer állomásainak elhelyezése a tervek szerint IV. kategóriás repülőtereken kerül megvalósításra. A kezdeti 3 kijelölt repülőtér LHZA (Zalaegerszeg-Andráshida), LHST (Szatymaz) és LHAK (Atkár), amelyek elhelyezkedése a 6. ábrán látható.

A tervezett mérőhálózat első helyszínei

A mérődrón rendelkezésre állása

A drón mérőhálózat tervezéskor figyelembe kellett vennünk, hogy a rendszer igen széles időjárási tartományban legyen képes repülni és mérni, hiszen az operatív működés során a rendelkezésre állás tekintetében a rádiószondázó rendszerek paramétereit kell megközelítenünk. A mérleg másik serpenyőjében ezzel szemben a mérési feladat biztonságos végrehajtása volt, ami a költséghatékonysági megfontolásokkal együtt, a mérődrón elvesztésének vagy károsodásának kockázatát nem engedhette meg. Ezért a repülési időjárási tartományt úgy határoztuk meg, hogy az év során a rendelkezésre állás lehetőleg egyenletesen magas értékű legyen (éves átlagban 90% feletti) és emellett a drón ne kerüljön olyan környezeti feltételek közé, amelyek a fent említett kockázatokkal járhatnak.

Az üzemeltetésre vonatkozóan ezért már a tervezés folyamatában meghatároztuk azokat a műveleti határértékeket, amelyek átlépését nem tartottuk megengedhetőnek. A határértékeket a hőmérséklet, a nedvesség, az intenzívebb csapadék és a jegesítő körülmények vonatkozásában állapítottuk meg. Mindezekre vonatkozóan a Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központja (ECMWF) ERA5 publikus re-analízis adatbázisainak felhasználásával a Kárpát-medence térségére elvégeztük a határértékeknek való megfelelés ellenőrzését a 2006-2022 közötti időszakra vonatkozóan órás időlépcsővel. Ráadásul a repülés karakterisztikáihoz igazodva ezeket nem csak a felszínre vagy annak közeli környezetére vonatkoztatva, hanem egészen 3000 méteres tengerszint feletti magasságig, 16 magassági szint figyelembevételével határoztuk meg. Az így előálló kompakt kimutatások több száz GB, speciális formátumú nyers meteorológiai adat feldolgozását igényelték.

A mérődrón rendelkezésre állása a Kárpát-medencében (balra) a december eleji reggeleken és a Zalaegerszeg-Andráshida repülőtérre vonatkozó éves táblázata

A kapott eredmények (7. ábra) mindhárom tervezett helyszínen 90-95% közötti átlagos rendelkezésre állást mutatnak és még a legalacsonyabb értékekkel bíró dekádok esetében is 85%-ot meghaladó a napi átlagos érték. Ez utóbbi információ azt jelenti, hogy átlagosan körülbelül minden 8. mérést kell időjárási okok miatt törölni vagy elhalasztani.

Ezek az eredmények ugyan némileg elmaradnak a rádiószondás rendelkezésre állás szintjétől, de a velük nyerhető többletinformáció messze kompenzálja ezt a különbséget.

Várható eredmények

A korlátos tartományú prognosztikai modellek meteorológiai előrejelzéseihez szükséges kezdeti feltételeket a globális előrejelzésekből származó mezők saját modell rácsra történő interpolálásával származtathatjuk. A kis- és közepes léptékű folyamatok által befolyásolt rövid távú előrejelzések minősége nagy mértékben növelhető oly módon, ha a globális modell inicializációs idejét követő időpontban a planetáris határrétegből származó profil mérések adatait asszimiláljuk a kezdeti feltételekbe. Ily módon 6 óránként szolgáltathatóak integrált globális modell outputok, mint kezdeti és peremfeltételekre futtatott korlátos tartományú modell előrejelzés alternatívájaként +3 óra időelőnnyel futtatott előrejelzés, amely már csak az operatív rádiószonda és a felszíni szinoptikus mérési adatok figyelembevételével is rendszeresen minőségi javulást biztosítanak a korábbi előrejelzésekhez képest. A drón platformon végzett megfigyelések további jelentős minőségi javulást ígérnek az előrejelzésekben, olyan időelőnnyel, amivel nem rendelkezik egyik globális szolgáltató sem. A jelen cikkben is felvázolt megoldás ezt a szegmenst célozza meg.

A megoldás eredményessége szinte garantált, annak technikai megvalósítása azonban számos kérdést vet fel. Ezek technikai megvalósítása is része a jelen cikkben ismertetett projektnek.

A profil mérési adatok igen nagy idő- és térbeli felbontásban lehetséges előállítani: 2 Hz-es felbontásban 8 m/s emelkedési és 4 m/s süllyedési vertikális sebesség esetén ez 4, illetve 2 méteres vertikális felbontást jelent, de mint minden mérési adat, ezek az adatok is véletlenszerűnek tekinthető mérési hibával terheltek. Ezt a fajta hibát kell kiszűrni, és a gyakoriságból származó túlzott reprezentáltságot kell a mérések megbízhatóságának szintjére redukálni megfelelő mintavételezéssel. Emellett az adatokat olyan formátumba szükséges konvertálni, amelyek megfelelő bemenő adatformátumúak az előrejelző meteorológiai modell számára. Fentiek biztosítására a mért profil adatokat a meteorológiai előrejelző modell vertikális integrálási rácspontjainak megfelelő szintekre interpoláljuk másodfokú polinom illesztéssel. A planetáris határrétegben mért és fentiek szerint illesztett vertikális profil mérési adatokat asszimilálva jelentős minőségi javulás várható az előrejelzési adatokban.

Tekintettel arra, hogy drón platformon végzett rendszeres planetáris határréteg mérési adatok a műveleti engedély hiányában még nem állíthatóak elő, ezért a modell előrejelzések verifikációja jelenleg még nem áll rendelkezésre. Az viszont már most is elmondható, hogy az adatok fogadásához szükséges rendszer technikailag rendelkezésre áll, és a közeljövőben várhatóan megszerzett hatósági engedély birtokában elérhetővé váló meteorológiai mérési adatokkal azonnal ellenőrizhető lesz, hogy a rendszer milyen hozzáadott értékkel rendelkezik (Sziroczák et al., 2022).

Jövőbeli kihívások, tervek

Talán a cikk tartalma alapján is egyértelmű: a drónos mérőhálózat kialakítása és az operatív működést akadályozó nehézségek kiküszöbölése jól halad, de még számos feladat vár megoldásra a célállapot eléréséig. A teljesség igénye nélkül az alábbiakban ismertetünk néhány ránk váró kihívást, illetve a kihívásokra adott válaszainkat terveinket is.

Ahogyan a bevezetésben is említettük: WMO 2024 márciusától fél év időtartamú, globális drónos mérési kampányt tervez. Ebben a mérési kampányban már a legalább három helyszínen operatívan működő mérőhálózatunkkal szeretnénk részt venni adatszolgáltatói szerepkörben.

A kezdeti három helyszín után az adatasszimilációs tesztek eredményei alapján a jövőben szeretnénk meghatározni a mérőhálózat helyszíneinek optimális számát és javaslatot is szeretnénk megfogalmazni azok lokációjára vonatkozóan.

Bár kezdetben az eseti légterek segítségével a folyamatos kísérleti üzem megvalósulhat, de hosszútávon egy hatékonyabb megoldásban gondolkodunk. Az eseti légtér ugyanis egy rugalmatlan, a légtérgazdálkodási egységek számára előre nem tervezhető, de jelen helyzetünkben a légi kockázatok csökkentésére az egyedül rendelkezésre álló megoldás. Mivel az eseti légtér igénylésének és kijelölésének rendje egy hosszadalmas eljárás, továbbá UAS repülések végrehajtására csak korlátozott ideig jelölhető ki, így a jövőben célszerű lenne az érintett repülőtér felett, egy a repülőtér részéről aktiválható légtér kijelölése. A légtér tulajdonságait tekintve legyen UAS repülésekre is felhasználható, a működési rendje a légtérgazdálkodás stratégiai szintjét képező jogszabályokban rögzített és a légtérfelhasználók számára publikus és ismert légtérfajta. Ez az újfajta légtér konstrukció hosszútávú, hatékony megoldásként szolgálhatja az UAS rendszerek kísérleti, kutatási célú repüléseit is adott helyszínek felett. Mindemellett, a meteorológiai célú függőleges profilú repülések engedélyeztetésének következő lépéseként az egy távpilóta által több drón üzemeltetésének hatósági engedélyeit lehet célszerű elindítani. Ennek oka, hogy a speciális kategóriába tartozó repülések ezzel a felhasználással, valamint a drónraj (swarm) repülések végrehajtásával kiegészültek.

További tervünk, hogy a légköri méréseket végző drón egy speciális földi egységben (8. ábra) kerüljön elhelyezésre, amikor nem végez repülést.

A mérődrón és a kiszolgáló/befogadó földi állomás tervének látványrajza

Ez egy zárt és szigetelt teret biztosítana a drón biztonságos tárolásához és egyben az akkumulátorok töltéséhez, cseréjéhez, valamint az adatkapcsolat fenntartásához szükséges elektromos ellátást és internet csatlakozást is garantálná. Ebben a földi egységben helyet kapnának a drón rendszert ellenőrző szenzorok, melyek segítségével távolról is lehetséges lenne a leszállás utáni ellenőrzések végrehajtása és nyomon követése is.

A leírás a KTI CIKKJE alapján készült.

Szeptember 30-án véget ért a WMO által koordinált UAS demonstrációs kampány, amely április 1-jén kezdődött. Előzetesen világszerte 63 szervezet jelezte a részvételét a programban, amelyből végül 26-an küldtek mérési adatokat.

A MouldTech Systems Kft. Magyarországról egyedüliként kapcsolódott be a mérési kampányba, és a megadott időszakban összesen 170 mérést hajtott végre. Ez összesen 386,1 km emelkedést jelentett a mérődrónjaink számára, ami átlagosan 2271m-es magasságot jelent profilmérésenként. Összesen 5 helyszínen folytak mérések: Zalaegerszegen, Balatonszepezden, Hajmáskéren, Szolnokon, illetve Szegeden. Ezek közül több mérés valamilyen rendezvény biztosításához is kapcsolódott: Balatonátúszás (Balatonszepezd), Katonai Ejtőernyős Világbajnokság (Szolnok), illetve a FAI hőlégballonos világbajnokság (Szeged).

A kampány alatt világszinten összegyűjtött több mint 11500 mérés adat kiértékelése még folyamatban van, várhatóan sok technikai, műszaki és meteorológiai szakmai tanulságot lehet ezekből levonni, amely eredmények hozzájárulnak ahhoz, hogy a drónos meteorológiai mérések világszerte elterjedhessenek, és betölthessék az őket megillető szerepüket a meteorológiai adatgyűjtésben.

A MyDroneMet csapata a helyszínen nyújtott segítséget mind a két területen: az aktuális szélviszonyokról a versenyfeladatot megelőzően, illetve a kijelölt startpozícióban is mérődrónos méréseket biztosított, összesen 15 alkalommal, 1000-2500m közötti csúcsmagasságokkal, illetve a verseny teljes időtartama alatt precíziós előrejelzésekkel járult hozzá a versenyszervezők munkájához.

A mérődrónos mérések, a nagy pontosságú és gyorsan rendelkezésre álló adatok nagy sikert arattak a versenyen résztvevők körében. A pénteki napon külön bemutatót szerveztünk az érdeklődők számára, ahol személyesen is végigkísérhették a drónos mérési művelet minden mozzanatát. A 137 résztvevő a világ minden tájára viszi majd jó hírét a hazai meteorológiai innovációnak.

A rendezvény egyben kítűnő lehetőséget biztosított a mérődrón és a közelben lévő magaslégköri kutatóállomásáról indított ballonos szondamérések összehasonító elemzésére, amelyhez a HungaroMet Zrt a MouldTech Systems Kft-vel való együttműködés keretében a napi szokásos 2 mérés mellett további 4 külön szondamérést is biztosított.

A több mint két éves előkészítő munka eredményeképpen 2024. április 1-től elindult drón-alapú légköri mérési kampányban a MyDroneMet csapat is megkezdte a méréseket a zalaegerszegi (LHZA) repülőtéren.

A világkampányban résztvevő szervezetek, cégek által eddig lebonyolított repülések helyszíneit az alábbi globális ábrán mutatjuk be, alatta kiemelve a saját mérési pozíciónkat.

A MyDroneMet meteorológiai mérődrónja lehetővé teszi, hogy - akár bonyolult időjárási helyzetben is - légköri vertikális profil méréseket hajtson végre egészen 2500 m felszín feletti magasságig. A mérődrón az alábbi képen látható.

A drón repülés közben rögzíti a hőmérséklet, harmatpont, légnyomás értékeket és ezeket valós időben le is sugározza. A telemetriai adatok feldolgozásából a szélirány és szélsebesség adatokat is előállítjuk. A mintavétel eredményei a saját repülésmenedzsment rendszerünk felületén valós időben meg is jelennek. A bal oldali ábrán a szélsebesség és szélirány, a jobb oldalon pedig a hőmérséklet és harmatpont vertikális profilja látható a 2024.04.19. 9:49-kor történt felszállás alapján.

A mérési kampány egészen 2024. szeptember 30-ig tart, amely során valós időben vizsgálják az adatok időjárási modellekben és analízisekben történő felhasználhatóságát, és végül összefoglaló jelentés készül a tapasztalatokról, amely alapján a drónos mérési világszabványok kialakítása is megkezdődik.

A Közlekedéstudományi Egyesület (KTE) 2023. évi VI. Magyar Közlekedési Konferenciájára Egerben került sor október 17-19 között. A rendezvény „Digitális Zóna” szekciójában digitális megoldásokkal kapcsolatos előadásokat hallgathattunk meg a légiközlekedési szakterülettől kezdve a közútkezelésig bezárólag.

A munkatársaink által összeállított „Meteorológiai információk hatékony felhasználása a közútkezelésben” című előadás a MouldTech Systems és a Magyar Közút pilot projektjének fejlesztési filozófiáját és a megvalósulás iteratív lépéseit mutatta be. Kollégánk az előadás során az fejlesztői alapelvek ismertetését követően kitért a kifejlesztett meteorológiai támogató rendszer felhasználói előnyeire, az alkalmazás során optimalizált erőforrás igény lehetséges csökkentésére és az objektív vizsgálatokkal igazolt hatékonyságára.

Az előadás kivonata/absztraktja itt olvasható: https://ktenet.hu/wp-content/uploads/2023/01/009_Dr.Tuba-Zoltan.pptx.pdf

https://ktenet.hu/esemenyek/vi-magyar-kozlekedesi-konferencia-47-utugyi-napok

Az immár másodszor megrendezésre kerülő rendezvényen a MouldTech Systems-t Dr. Bottyán Zsolt, Gyöngyösi András Zénó és Dr. Vránics Dávid képviselte. Felkért előadóként Dr. Bottyán Zsolt vezető kutató-fejlesztő az „Innovatív drón megoldások a MouldTech systems-nél” című előadásában bemutatta azokat a speciális drón-alapú fejlesztéseket, melyek számos területen nyújtanak megoldási lehetőségeket konkrét problémák megoldásához.

Az előadások után kollégánk egy izgalmas kerekasztal beszélgetésben is részt vett, melynek során számos aktuális, az innováció lehetőségeivel, hazai helyzetével kapcsolatos kérdésekről cseréltek eszmét a meghívottak.

Cégünk a két napos rendezvény kiállítójaként is szerepelt, ahol az általunk fejlesztett drón rendszereket mutattuk be az érdeklődőknek.

https://www.uni-nke.hu/hirek/2023/10/17/fokuszban-az-ipar-es-a-felsooktatas-egyuttmukodese

A Neumann Technológiai Platform, a Drón Koalíció és a HungaroControl által szervezett előadássorozat a hazai UTM platform kialakításának jegyében zajlott. A minden évben megrendezésre kerülő országos rendezvényen a MyDroneMet csapatot Dr. Bottyán Zsolt vezető kutató-fejlesztő képviselte, mint felkért előadó.

Az „Innovatív megoldások az UTM ökoszisztémák komplex meteorológiai támogatásához” című előadásában bemutatta azokat a speciális fejlesztéseket, melyek nagyban hozzájárulhatnak, hogy a kialakítandó hazai UTM rendszer időjárás oldalról is megfeleljen a magas szintű repülésbiztonsági elvárásoknak.

Az előadások után kollégánk egy izgalmas kerekasztal beszélgetésben is részt vett, melynek során számos aktuális, a drón használatot érintő kérdésre keresték a választ és áttekintést adtak a hazai és nemzetközi drón technológiát érintő folyamatokról.